A lépcső az épületen kivüli és belüli, valamint a terep és az épület közötti magasságkülönbségből adódó szintek összekötésére szolgáló szerkezet. A lépcső mint a belső vagy külső tér hangsúlyos eleme az építészeti formálás jelentős eszköze lehet.

A lépcsőszerkezetek többféle módon rendszerezhetők, például:

- lejtők 10-ig,

- lépcsők általában 35-45 között (a hajlászög épületfajtánként változó),

- létrák 70-90

- hágcsók 90.

A teherviselés és teherátadás szerint: Anyaguk szerint:

- konzolos - tégla

- kétoldalon befogott - kő

- támaszkodó lemezek - műkő

- középen megtámasztott - vasbeton

- gyámolított - beton

- függesztett - acél

- fa

Alaprajzi helyzetük szerint: Készítési módjuk szerint:

- külső, - monolitikus,

- belső. -előregyártott.

Alakjuk szerint (206. ábra):

- íves,

- törtvonalú,

- egyenes.

A karok száma szerint (206. ábra): Funkció, igényszint szerint:

- egykarú, - tereplépcsők (205/c. ábra),

- kétkarú, - előlépcsők (205/a-b ábra),

- többkarú. - pince- és padláslépcsők (220. ábra),

- főközlekedési lépcsők,

- díszlépcsők,

- menekülő lépcsők, stb.

- Lépcsőfok az egy fellépési magasságot kiegyenlítő szerkezeti elem. A lépcsőfokon a függőleges részt homloklapnak, a vízszintest járófelületnek nevezzük. Két járófelület közötti szintkülönbség a fellépési magasság, a járófelület vízszintes mérete a belépési mélység.

- Lépcsőkar a folyamatosan következő fokok összessége. Megkülönböztetünk karszélességet és karhosszúságot.

- Pihenő az a vízszintes lemezszerkezet, mely a lépcsőkarok érkeztetése és indítása között helyezkedik el. Megkülönböztetünk közbülső és emeleti pihenőket.

- Orsótér két egymás mellett lévő kar közötti szabad tér.

- Korlát, mellvéd a lépcsőkarhoz függőlegesen csatlakozó, az orsótér felőli oldalon elhelyezett szerkezet.

- fogódzó (v.kapaszkodó.) esetenként a lépcsőház falába helyezett, a lépcsőkart kísérő, a lépcsőkön való biztonságos járást elősegítő szerkezet.

- Járóvonal - egy elméleti vonal, - melyen a belépési mélységeket és a pihenők szélességét kell kiosztani. Egyenes kar esetén a járóvonal a kar alaprajzának mértani közepén, míg íves kar esetén az orsótér felé eső harmadában helyezkedik el. A fogalmakat és megnevezéseket a 202. ábrán szemléltetjük.

Az MSZ és az OÉSZ különböző funkciókra, forgalmi nagyságrendekre, - a lépcsők hajlási szögére, szélességi méreteire, anyagaira, kialakítására, - a lépcsőházak, pihenők tervezésére részletes előírásokat tartalmaz. Lépcsőket, lépcsőházakat csak az előírások maradéktalan betartása mellett szabad tervezni és kivitelezni.

- középületek, többlakásos lakóépületek, ipari épületek lépcsőit csak a BM-TOP szakmai szabványban meghatározott tűzálló anyagból szabad készíteni,

- acéllépcsőket főforgalmi célra tervezni csak megfelelő tűzvédelemmel szabad,

- járófelületek csúszásmentes kialakításáról gondoskodni kell,

- kőlépcsők csak fagyálló kőből készíthetők,

- egy lépcsőkarba 15 fellépésnél több fok csak külön engedéllyel készíthető,

- a lépcsőfok magassági és belépési mélység viszonyai 2 M + Sz = 62-64 cm képlettel számítandó,

- a mellvédek és korlátok kiterített magassága 100 cm,

- a mellvéd vagy korlát szerkezeti elemei közötti függőleges távolság legfeljebb 12 cm lehet,

- a lépcsőjárólap és a felette lévő szerkezet közötti távolság minimálisan 2,00 m legyen,

- íves lépcső főforgalmi célra csak külön engedéllyel tervezhető,

- a lépcsőházak számát, füstmentes kialakítását a tűzszakaszok figyelembevételével kell meghatározni,

- a lépcsőkarok, pihenők előírt szélességét ideiglenes vagy állandó felszerelési tárgyakkal leszűkíteni tilos,

- a lépcsőházak csak nem éghető anyagú belső burkolattal készülhetnek,

- az emeleti pihenő szélessége: karszélesség + 20 cm,

- a közbensőé: karszélesség + 10 cm legyen.

A lépcsőfokok, karok, pihenők alaprajzi és metszeti méreteit számítással és szerkesztéssel kell meghatározni (203. ábra).

A lépcsőszerkezetek tartószerkezetei méretezése a szerkezet gyámolítási módja alapján értelmezett statikai modell figyelembevételével történik, - a vsbetonszerkezetek és acélszerkezetek c. tárgyakban tanult méretezési eljárások szerint. A lépcsők konzolként, szabadon felfekvő vagy kétoldalt befogott kéttámaszú tartóként, törtvonalú két- vagy többtámaszú lemezként működnek.

A kiviteli tervként szolgáltatandó dokumentáció tartalmazza a statikai terveket, karonként a lépcsőalaprajzokat, metszeteket, a burkolatok terveit, a konszignációt, a korlát és fogódzó részletterveit, a szükséges műleírásokkal és költségvetésekkel együtt. Kétkarú lépcső metszet és alaprajz vázlatát (a metszősíkok felvételével) a 204. ábrán lehet tanulmányozni.

A lejtők, általában mint külső járófelületek - legfeljebb 10-os szintkülönbség kiegyenlítésére alkalmazhatók, gyalogos és járműforgalomra egyaránt.

A szintkülönbséget földfeltöltéssel egyenlítjük ki, - erre kavics feltöltés, majd rendszerint betonburkolat kerül. A betonburkolat lehet vasalt, vagy csömöszölt vasalatlan, továbbá monolitikus és előregyártott. A monolitikus beton lejtőburkolatot 4,0 m2-ként tágulási hézaggal kell ellátni. A burkolatot elcsúszás ellen meg kell támasztani, illetve erre alkalmas szerkezetbe kell bekötni.

A betonburkolatú lejtők csúszásmentes felülettel képzendők ki.

A lejtők készülhetnek kockakő, aszfalt, stb. burkolatokkal is.

Főként tagolt terepen, kisebb-nagyobb szintkülönbségek kiegyenlítésére alkalmazzák a tereplépcsőket. Parképítési elemként is felhasználhatók.

Anyaguk változatos, - fa-sövény homloklap, kavicsolt fellépőlap, - lemezes szabálytalan kövek, tégla, stb. egyaránt alkalmazható. A tervezésnél és kivitelezésnél a természeti környezetet figyelembe kell venni, - a tereplépcsőt azzal összhangban kell kialakítani.

A tereplépcsők fellépési magasságát 8-14 cm között szokásos megválasztani.

Tereplépcsőket bemutató példák a 205/c. ábrán láthatók.

Emelt földszinti padlóvonalú épületek külső terepszinttől mért szintkülönbségének kiegyenlítése céljából készülnek, rendszerint egy vagy néhány lépcsőfokból álló karral.

Kialakításuk, anyagaik az építmény jellegéből, forgalmi nagyságrendjéből adódik, - lehet kő, műkő, vasbeton, beton esetleg fa. A lépcsőfokok lehetnek burkoltak vagy burkolatlanok.

Az előlépcsők alapozásáról vagy az építmény szerkezetébe való bekötéséről gondoskodni kell. Amennyiben az előlépcső teraszhoz kapcsolódik, az esetleges szigetelés megoldásáról gondoskodni kell.

Az előlépcsők vagy feltöltésre, vagy anélkül épülnek. Kivitelezésük az építmény szerkezetének megépítése után történik (205/b ábra).

A több fokból álló előlépcsőknél mellvédet, korlátot kell alkalmazni.

Az előlépcsők fellépési magasságát 12-18 cm között kell megválasztani. Előlépcsők alaprajzi kialakítására mutatunk be példákat a 205/a ábrán).

A belső lépcsők funkciójuk szerint főközlekedési, alárendelt és menekülési célokat szolgálhatnak. A főközlekedési és menekülési funkció gyakran egybeesik.

Belső lépcsők különböző változatai tanulmányozhatók a 206. ábrán.

Anyagaik szerint készülhetnek kőből, műkőből, vasbetonból, acélgerenda gyámolítással, kivételes esetben faanyagból is. Jellegük szerint lehetnek lemezlépcsők, éklépcsők vagy tömblépcsők. Előállítási és beépítési technológiájuk szerint monolitikusak és előregyártottak.

A lépcsők fellépési magassága az épület funkciója szerint 14-17 cm, a járólap belépési mélysége 26-32 cm között változik. A belépési mélység a homloklap ferdeszögű kialakításával növelhető, ilyen módon a lépcsőkar alaprajzi helyigénye csökkenthető.

A legkisebb karszélesség 0,90 cm, nagyobb forgalmú épületeknél 1,20-1,50-1,80 m. Díszlépcsőknél a karszélességet a forgalom és a kívánt esztétikai hatás határozza meg.

A lépcsőház falszerkezetei általában teherhordásra alkalmas módon méretezendők, ha a lépcsőszerkezetek és pihenőlemezek erre adják át az önsúlyból és hasznos terhelésből adódó igénybevételeket.

Lépcsők gyámolítási lehetőségeire mutatatunk be példákat a 207. ábrán.

Függesztett lépcsőknél a teherhordás a függesztő szerkezetre hárul, mely a lépcsőház feletti legfelső födémbe van rögzítve. A függesztett lépcsőket vízszintes elmozdulás ellen merevíteni kell.

Kőlépcsők céljára csak hasadás- és repedésmentes, gyérlyukacsú, kemény mészkövek, márványok, gránitok, stb. használhatók.

A lépcsőfokok egymáshoz horonnyal vagy felfekvéssel csatlakoznak. A kőböl készített lépcsőfokok keresztmetszeti alakjuk szerint tömbszelvényűek ill. ékszelvényűek lehetnek (208. ábra). A falba befogott ékszelvényű lebegő lépcsőfokok esetén a legkisebb befogás legalább 13 cm szélességű. A szerkezet biztonsága növelhető, ha minden ötödik lépcsőfokot 25 cm szélességű befogással rögzítenek. A fokelemek a támhoronnyal támaszkodnak egymásra, ill. a legalsó fok a lépcsőházi pihenőlemezre felfekszik.

Műkőből készült lépcsőfok kialakítása, beépítése megegyezik a természetes kő anyagúakéval.

A közbenső és érkező pihenőlemezek az építmény szerkezetével összhangban alakítandók ki. Alkalmasnak kell lenniük a lépcsőkarok és kiegészítő szerkezetek csatlakoztatására.

Monolitikus vasbeton lépcsők kivitelezéséhez zsaluzatot kell készíteni, amelybe az acélbetétek beszerelése után betonozás és a beton tömörítése történik. A beton kellő megszilárdulása után a szerkezetet kizsaluzzák, majd a lemez alsó felületét képezik ki a tervezett módon. A lépcsőfokok kőlemez, műkő, fa, műanyaglemez borítást, vagy kevésbé igényes esetben cementsimítást kapnak. Monolit vasbeton lemezlépcsők és gyámolítási lehetőségeik láthatók a 209. ábrán. Háromkarú monolit vasbeton lépcső szerkesztési elveit szemléltetjük a 210. ábrán. Beton ill. vasbeton lépcsők lépcsők burkolásának lehetőségeit mutatjuk be a 211. ábrán. A burkolatok megválasztása a lépcsőfunkció jellegétől (ipari-, lakás-, középület- ill. fő- vagy melléklépcső), az igénybevétel mértékétől, tisztítási és esztétikai szempontoktól is függ, hogy csak a legfontosabbak említsük. A burkolatokat az építkezés folyamán a további építés időszakára a sérüléstől meg kell védeni.

A monolit vasbeton lépcsők esetén a lépcsőkarral együtt készülnek a pihenők is.

Előregyártott vasbeton lépcsőszerkezetek előregyártó üzemben pihenőlemezzel együtt vagy anélkül készülnek. Beemelésük emelőgéppel történik. Amennyiben az előregyártott karok pihenőlemez nélküliek, úgy a kar elhelyezése előtt a pihenőket meg kell építeni. Előregyártott vasbetonszerkezetű lépcsőkarokat a 212. ábrán szemléltetünk.

Miután az előregyártott lépcsőket főleg előregyártott, szerelt építéstechnológiával készülő épületekben alkalmazzuk, a pihenőlemezek is előregyártott elemekből készülnek. Szekezeti részletek a 213. ábrán láthatók.

Az előregyártott vasbeton lépcsők burkolata legygakrabban monolit vagy előregyártott műkőből vagy természetes kőlapokból készül.

Acélszerkezetű lépcsők főleg üzemi épületekben és kiszolgáló rendeltetéssel készülnek. Anyaguk rendszerint melegen hengerelt profilacél, köracél. Járólapjaik bordás acéllemezből, esetleg fapallóból készülnek.

Az acél szerkezeti elemeket egymáshoz csavarozással, hegesztéssel lehet kapcsolni. Egyeneskarú acéllépcsőket a 214. és 215. ábrán mutatunk be.

Helytakarékos szerkezetként gyakran alkalmaznak acélszerkezetű csigalépcsőket. Esztétikai szempontból igényes kivitelű változataik lakások belső lépcsőjeként való felhasználásra is alkalmassá teszik őket. Egyszerűbb kivitelben tornyok, kilátók lépcsőjeként, ill. ipari lépcsőként találkozunk velük. Az alaprajzi igények szerint szabályozható vonalvezetésű un. lánclépcsőt elsősorban lakások belső lépcsőjeként fejlesztették ki (218.-219. ábra).

Az acéllépcsők mellett meg kell még említeni az acélhágcsókat, amelyeket a függőleges teherhordó falba kell fokonként beerősíteni és kb. 2,50 m magasság fölött háttámasszal ellátni (215/b ábra).

A falépcsőket főként lakóépületekben, belsőépítészeti elemként, vagy alárendelt funkció esetén alkalmazzák.

A falépcsők kialakíthatók egyszerű szerkezetű pofapallók, vagy pofagerendák közötti vésett fokelemekkel (220. ábra) és igényesebb kivitelű belsőépítészeti szempontok alapján tervezett, bútor minőségű megmunkálással készített lépcsőként (221. ábra).

Igényektől függően a falépcsők anyaga fenyőfűrészárú, tölgy, diófa, stb. lehet.

A lépcsőkart és pihenőlemezt kísérő korlátok balesetmegelőzési jellegű szerkezetek. Rendszerint a lépcsőkar orsótér felőli oldalán kerülnek felszerelésre. Amennyiben a lépcsőkar másik oldala a lépcsőház falával nem érintkezik, a távolságtól függően itt is korlátot, kisebb távolság esetén fogódzót kell elhelyezni.

A korlát szerkezeti elemeinek egymástól való távolságára az OÉSZ vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A korlátok anyaga lehet fém, kőlemez, üveg, műanyag, stb.

Kialakításuk, anyagválasztékuk esztétikai és gazdasági megfontolás tárgya.

Gyakori megoldás, hogy a lépcsőkar lábvéd vagy mellvéd tartóval van egybeépítve, ebben az esetben a mellvéd tartót vagy az előírt magasságú korláttal kell kiegészíteni, vagy ha az kellő magasságú, fogódzóval kell ellátni.

A korlátok kialakítására a 222. ábrán mutatunk be példákat.

Amennyiben a lépcsőkar a lépcsőház falával érintkezik, mintegy 12-20 cm magas lábazat burkolatot kell alkalmazni. A lábazatot a pihenőkön is végig kell építeni.

A lábazat anyaga lehet kő, műkő, kerámialap, stb. Figyelmet kell fordítani a lépcsőfokok burkolatának és a kísérő lábazat - az esetleges lépcsőház burkolat - anyagának összhangjára.