Az épületeken belüli terek elválasztására válaszfalszerkezeteket alkalmazunk. A válaszfalak a teherhordó födémekre vagy alápincézetlen földszintes épületszakaszon önsúlyuktól függően alapozásra vagy aljzatbetonra támaszkodnak.

A válaszfalakkal szemben általában (az alkalmazott anyagtól, szerkezettől, ill. rendeltetéstől függően) az alábbi követelmények támaszthatók:

- szilárdság,

- merevség,

- véshetőség, szegezhetőség, alakíthatóság,

- vakolattartás, burkolási és egyéb esztétikus felületképzési lehetőség,

- hő- és hangszigetelő képesség,

- tűzbiztonság,

- légzárás,

- szerelvényezhetőség,

- flexibilitás, átszerelhetőség,

- kis önsúly,

- gazdaságosság.

A kézi falazóelemekből épített válaszfalak hagyományos kőműves munkával az elemek habarcshézagba rakásával készülnek.

A kis vastagságú válaszfalak állékonyságát a vízszintes habarcshézagokban vezetett és a főfalakhoz erősített lágyvas huzalokkal fokozzák (99. ábra)

- tömör kisméretű égetett agyag- vagy mészhomoktégla,

- kevés- vagy soklyuku magasított vagy kettősméretű tégla,

- égetett üreges kerámia válaszfallapok,

- gázszilikát vagy könnyűbeton válaszfallapok,

- gipsz ill. gipszperlit kézi falazóelemek (101. ábra),

- középfalu vagy kettősfalu üvegtégla elem.

Az égetett kerámia válaszfallapokból 6 vagy 10 cm vastag válaszfal készíthető (100. ábra). A válaszfallapokból lágyvas huzal merevítéssel falazott szerkezet, szilárdság és merevség szempontjából elfogadható, jól véshető, könnyen szegezhető. Kis súlya miatt a födémeken bárhol elhelyezhető. Vízellátási és egyéb szerelvények elhelyezése esetén 10 cm vastag változat alkalmazandó. A minden második vízszintes hézagban vezetett lágyvas huzalok a főfalba tüskékkel befogott függőleges helyzetű köracél szelvényhez kapcsolódnak. A hagyományos falazott válaszfalak közül ezeket alkalmazzák a legelterjedtebben.

A monolit válaszfalak helyszínen nedves technológiával készülnek, anyaguk szerint rabic (gipsz- ill. cementrabic) valamint vasbeton anyagúak lehetnek.

A régen általánosan alkalmazott rabic válaszfalakat ma többnyire csak íves vagy bonyolult torzfelületű válaszfalak, ill. burkolatok céljára építik. Az általában 5...10 cm vastag, egyoldali zsaluzatot igénylő szerkezeteket a teherhordó falakhoz erősítik.

A körítő falakba és a mennyezetbe rögzített 8 mm átmérőjű köracél keretre 40 x 40 cm lyukbőségű, 5,5 mm átmérőjű ugyancsak köracél rács kerül. Az így kialakított rácsra 1,5 mm átmérőjű 25 mm lyukbőségű rabichálót erősítenek (102. ábra).

Gipszrabic válaszfal esetén a vasbetétek és a háló a korrózió megakadályozására horganyzott kivitelben készül. Cementrabic esetén a vasbetétek nem igényelnek felületkezelést.

Gipszrabic összetétele: homok, mész, gipsz és enyv keveréke.

Cementrabic esetén az összetevők: homok, cement és salak.

A rabic anyagát egyoldali zsaluzat mellett az ellenkező oldalról csapják fel. A rabic válaszfalak kétoldali vakolatot igényelnek. Hátrányuk anyag és helyszíni munka igényük, valamint az alkalmazott nedves technológia.

Általában 6...15 cm vastagságban készülnek. Lépcsőházi falak, felvonó aknák, tűz- és betörésbiztos helyiségek falaiként előnyösek. A teherhordó szerkezetekbe acéltüskékkel történik a bekötésük. Zsaluzatigényük magas, a nedves technológia hátrányos. Hőtechnikai jellemzőik rosszak, nehezen véshetők, nem szegezhetők. Betörésbiztonsági igény esetén (pl. pénzintézetek esetében) kézenfekvő alkalmazásuk.

Az üzemi előregyártású válaszfalszerkezetek jelentős csoportja a tömör vagy üreges kialakítású gipsz, könnyűbeton, vagy vasbeton válaszfalelemek. Készülnek nedves hézagolású könnyű pallós előregyártott panelos szerkezetek is (103. ábra).

Jellemzőik:

- üzemben gyártott, pontos méretű falelemek,

- a padlóhoz és mennyezethez a szerkezetek általában takarószegéllyel csatlakoznak,

- vakolást nem igényelnek, tapétázhatók,

- méreteik és modulkoordináció figyelembevételével alakultak ki,

- a könnyű pallószerkezetek szállítása, beemelése sérülékeny voltuk miatt nagy gondosságot igényel.

A szerelt technológiával készülő teherhordó szerkezetek elterjedésével megjelent a térelválasztó szerkezetekkel szemben is a száraz technológiával, alacsony helyszíni élőmunkával való építés igénye.

Az építésiparosítás előrehaladásával számos réteges szerkezetű válaszfal-típus alakult ki. Az előregyártás foka, valamint a flexibilis szerelhetőség szintje szerint a szerelt szerkezetek három fő szerkezeti csoportba sorolhatók, ezek: (104. ábra)

- vázas,

- panelos (keretes) és

- vegyes szerkezetek.

A vázas szerkezeti rendszerű válaszfalak (pl. 105. ábra) az építési helyszínen összeállított függőleges, vagy vízszintes (esetleg mindkét irányú) vázelemekre erősített burkolótáblákkal készülnek. Fokozott akusztikai igény esetén a burkolatok rendszerint két egymástól függetlenített (gyakran egymáshoz képest oldalirányban eltolt) vázoszlopra kerülnek. A szerelt vázas válaszfalak közbenső légrétegébe a hangszigetelés további fokozására hanglágy anyagú paplan függeszthető. A vázelemek közét igény szerint töltik ki, ajtókkal vagy üvegezett, ill. tömör betétekkel. Végleges rögzítésű válaszfalakon kívül átszerelhető válaszfalak is készíthetők vázas rendszerrel.

A panelos szerkezeti rendszerű válaszfalak (pl. 106. és 107. ábra) előregyártott (általában helyiségmagasságú) panelok sorolásával (egymáshoz kapcsolásával és hézagolásával) jönnek létre. A panelos szerelt válaszfalak elemeit rendszerint a magas üzemi készültségi fok jellemzi. A készregyártott panelos válaszfalak szélesebbkörű elterjedését akadályozza, a kötött elemméret és az ezzel összefüggő korlátozott elemválaszték. Áthelyezhető válaszfalak céljára viszont elsősorban a panelos válaszfalak alkalmasak, mert közvetlenül, bontás nélkül illeszthetők a padló-, födém és falszerkezetekhez. A vegyes szerkezetű válaszfalak az előzőekben ismertetett két rendszer kombinációjából jöttek létre, azaz a szerelt vázelemek közé kerülnek az előregyártott válaszfalpanelok.

- vázelemek: fa, acél, extrudált aluminium profil

- Burkolólapok: farostlemez, műanyagkötésű forgácslap, cementkötésű forgácslap, acéllemez

- Burkolólapok: farostlemez, műanyagkötésű forgácslap, cementkötésű forgácslap, acéllemez, aluminiumlemez, műanyaglemez, üvegtábla, gipszkarton lemez, eternit lemez

- akusztikai betétek: ásványgyapot paplan ill. lemez

Szerelt válaszfalak rögzítése általában a padlóra, ill. mennyezetre erősített vezetőléchez történik. Gyakori rögzítés a feszítéses megoldás is (107. ábra).

Panelos válaszfalaknál a panelok függőleges illesztésénél gyakran a panel vastagságával azonos szélességű hézagot hagynak ki (szalagraszteres alaprajzi rendszer (113. ábra), amit szereléskor bepattintó takaróprofillal zárnak le. Ez a kapcsolati megoldás lehetőséget nyújt az elektromos vezetékek elhelyezésére vagy későbbi azonos típusú válaszfal merőleges csatlakozására.

Súlyosabb berendezési tárgyak felerősítése vázas válaszfal esetén a vázszerkezetre, panelos válaszfalnál az e célra beépített szerelő keretre vagy bordázatra történik.

A könnyű szerelt válaszfalszerkezetek választéka az elmúlt évtizedekben Európában nagymértékben bővült.

A vázas jellegű rétegesen szerelt acélvázas gipszkarton válaszfalak közül hazánkban a legszélesebb körben a KÖZFAL típusú (108. ábra) válaszfalat alkalmazták, szinte kizárólag középületekben. Mivel a Széchenyi István Főiskola oktatási épületében is ez a válaszfal típus került beépítésre, hallgatóink közvetlenül megtapasztalhatják annak előnyeit és hátrányait.

Az acélvázas gipszkarton válaszfalak elterejedt változatát mutatjuk be a 109.ábrán. A kanadai Gyproc válaszfalat egyébként széles körben alkalmazzák Észak-Európában is.

A nemzetközi kitekintés lehetővé tétele érdekében a 110. és 111. ábrán bemutatunk két extrudált aluminium profilt alkalmazó francia válaszfalrendszert. A Sitraplast válaszfalnál alkalmazott aulminiumprofil hasonló a belsőépítészetben, ill. a különböző kis kiállítási pavilonok, standok szerelésénél alkalmazott extrudált profilokra. A rendszer üvegezett elemeket is befogad. A másik francia rendszernél a CLOISALL-nál (111. ábra) megfigyelhető a fal- és padlócsatlakozások igényes megoldása (az áthelyezhetőségre tekintettel) és a hézagtakarók finom lemezrugós bepattintásos rögzítése. Egyébként mindkét francia válaszfaltípus mechanikus feszítő elemekkel csatlakozik a padlóhoz és a mennyezethez.

A hazai könnyű szerelt panelos válaszfalak közül jelentős szerepet játszik a fakeretes és gipsz távtartó bordás PRE-M-ISOL márkanevű gipszkarton válaszfal, amelynek részletei a 112. ábrán tanulmányozhatók.

Vegyes rendszerű könnyű szerelt válaszfalra látható példa a 113. ábrán. Itt a teherviselő, merevítő funkciót a válaszfalban takaróprofilokkal (bepattintható aluminium szelvények) rejtett acél zártszelvényű oszlop látja el. A falelemek szendvicspanelként előre összeállítottak.

A könnyű szerelt válaszfalaknál még említést érdemelnek az ugyancsak szerelt szerkezetű - tárolási és egyúttal térelválasztási funkcióval rendelkező - szekrényfalak (114. ábra). Megjegyezendő, hogy egy megfelelően kitöltött szekrényfal jelentős hangszigetelő képességgel rendelkezhet és alkalmazásával tulajdonképpen megtakarítható egy fix beépítésű válaszfal (azonos bérleményű lakáson belül vagy irodaépületben).

A szerelt válaszfalaknak némiképp szerkezeti rokonai a paravánfalak, amelyeket többnyire egyterű irodákban a tevékenységi körök vizuális lehatárolására alkalmazzák. Szerkezetük, merevítésük a könnyű panelos válaszfalakéhoz hasonló, viszont nem nyúlnak fel a mennyezetig, tehát alaprajzi kialakításuk során kell arra ügyelni (tagolás, hajtogatás), hogy megfelelően stabilak legyenek.